Az egyik legjobban hangoztatott érv a menekültek befogadása ellen az, hogy "akkor legyen nagy a pofád, engedd be őket te a lakásodba aztán meglátjuk". Számoljuk ki hogy is van ez.

Alapvetően azt engedem be a lakásomba, aki a barátom és jó ember. Akkor nézzük ki a barátom és jó ember. Ehhez használjunk egy szimpla pontozásos rendszert:

+1 pont, ha az illető a barátom

+1 pont, ha az illető jó ember

0 pont, ha az illetőt nem ismerem, és még nem tudom eldönteni, hogy a barátom lesz-e vagy hogy jó ember-e

-1 pont, ha az illető nem a barátom

-1 pont, ha az illető nem jó ember

Kiket vizsgálok: téged, aki a fenti idézett kommentet nyomod orrba-szájba, és egy menekültet, akit egyáltalán nem ismerek még.

Te: -2 ponton állsz nálam, mert a kommentjeid alapján foglak megítélni, és az alapján nem vagy jó ember. Ezért valószínűleg a barátom se leszel soha.

Menekült: 0 ponton áll, mert még nem is ismerem, és azt se tudom, hogy a barátom lesz-e vagy sem.

A -2 meg ugye kisebb mint a 0. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy az olyan tudatlan hülyéket mint Te nem fogom beengedni a lakásomba soha, a menekülteknél meg majd eldöntöm, mérlegelem és megvizsgálom, hogy beengedem-e, mert tudod így néz ki egy felelős gondolatmenet.